A csigolyaközi porckorongsérv gyakrabban nyilvánul meg az életkorral összefüggő osteochondrosisban az annulus fibrosus szárazsága és törékenysége miatt. De ez csak az egyik kockázati tényező. Továbbiak a következők:
- Nagy terhelés az ágyéki régióban a túlsúly miatt.
- Az izomrendszer gyengesége.
- Átöröklés.
- Ülő életmód, és ennek eredményeként a csigolyaszerkezetek állandó összenyomódása.
- Dohányzó.
- Nagyszerű fizikai aktivitás.
Az orvosi statisztikák szerint ez a betegség férfiaknál sokszor gyakrabban fordul elő, mint nőknél.
Melyek a betegség leggyakoribb okai:
- Közúti balesetekből vagy esésekből származó sérülések.
- Nehéz tárgyak emelése helytelen teherelosztással.
- Scoliosis vagy lordosis, ami a gerincoszlop bizonyos területein fokozott stresszhez vezet.
- A csípőízületek diszpláziája.
- Krónikus betegségek, beleértve a gerinc tuberkulózisát, daganatokat, szifiliszt.
- Anyagcserezavarok (örökletes és szerzett).
Mindezek a tényezők a gerinc porcainak és csontjainak elhasználódását és gyengülését okozzák. És ez a fő oka az intervertebralis hernia kialakulásának.
A betegség kialakulásának szakaszai
Megfelelő kezelés nélkül a betegség előrehalad, a sérült gerinclemezek állapota romlik. A betegség kialakulásának négy szakasza van:
- Süllyedés. A csigolyaközi lemez eléggé elmozdult, legfeljebb két millimétert. A nucleus pulposus nem nyúlik túl a csigolyatesten.
- Ágyéki kiemelkedés. A porckorong széle a csigolyatesten túl 1, 5 mm-ig terjed, de a mag elmozdulása nem figyelhető meg.
- Extrudálás. A mag a csigolyatesten túlnyúlik.
- Sequestration. A mag gyakorlatilag kiesik, és csepp formájában lóg a csigolya fölött. Ebben a szakaszban fennáll az annulus fibrosus megrepedésének és a folyadékváladék kiszivárgásának veszélye.
A betegség első szakaszában az ember szinte nem aggódik semmi miatt, néha vannak hátfájások, de gyorsan elmúlnak. A betegség kialakulásával az egészségi állapot is romlik, a tünetek fájdalmasabbak, riasztóbbak lesznek. Ha a diagnózist nem állítják fel időben, és a kezelést nem kezdik meg, lehetségesek a következmények: a lábak bénulása és az idegrendszer súlyos rendellenességei.
Hogyan nyilvánul meg a lumbosacralis hernia?
Az intervertebralis hernia a következő tünetekkel nyilvánulhat meg:
- Fájdalom az ágyéki régióban.
- Fájdalom járás közben, amely a comb régiójába sugárzik.
- A lábfej, az ujjak, a lábszár és a comb felszínén lévő területek zsibbadása.
- Nehézségérzet a lábakban.
- A mozgás merevsége.
Annak érdekében, hogy ne késsünk orvosi segítséget, érdemes alaposabban elemezni a betegség tüneteit. Három csoportra oszthatók.
Fájdalom szindróma
A lumbosacralis gerinc sérvével járó fájdalom kulcsfontosságú tünet. Még az első szakaszban is fájdalom jelentkezik a sérült lemez területén, különösen sérülés után. Növekedhetnek vagy csökkenhetnek, majd újra felbukkanhatnak. Gyakrabban a keresztcsonti régió nem is fáj, hanem fáj, különösen fizikai megterhelés vagy hosszan tartó ülő munka esetén. Ha egy személy egészséges oldalra fekszik, és behajlítja a lábát, a fájdalmak teljesen elmúlnak. Ez az állapot több hónapig is eltarthat.
Az orvosi segítség időben történő kezelésével könnyű megszabadulni a problémától. Elég, ha elbúcsúzunk a rossz szokásoktól, és elvégezzük az orvos által javasolt fizioterápiás gyakorlatokat.
Minden nap az érintett terület növekszik, és a porckorongszövetek állapota romlik. A betegség második fokára való átmenetet fokozott fájdalom jelzi. Ma már nemcsak a keresztcsonti régióban érezhető, hanem az egész hát alsó részét lefedi, kisugárzik a nyaki régióba, az egyes gerincizmokra, a fenékre, combra, lábszárra, lábfejre és lábujjakra. A kellemetlen érzés fizikai aktivitással nyilvánul meg, még jelentéktelen is - köhögés vagy tüsszögés.
csigolya szindróma
A megnövekedett fájdalmat a második szakaszban a hátizmok állandó görcsei kísérik. Ez még nagyobb kényelmetlenséghez vezet a beteg számára. Nem tud szabadon mozogni, kiegyenesíteni a hátát, nyújtózkodni. Az ilyen ember járása elbizonytalanodik, mindig a beteggel ellentétes oldalra dől, megroskad.
A mozgáskoordináció károsodása miatt az emberi élet minősége romlik. Nem tudja jól elvégezni a munkahelyén kitűzött feladatokat, az állandó fájdalom miatti aktív pihenés irreálissá válik.
Radicularis szindróma
Ha a sérvet az orvosok felügyelet nélkül hagyják, egy progresszív betegség a gerinc gyökereinek összenyomódásához vezet, aminek következtében azok elhalnak, és a sérült porckorong szöveteihez szinte lehetetlen a vér hozzáférése. A betegség súlyos szakaszaira jellemző tünetek jelennek meg:
- A lábizmok gyengülése. A beteg nem tud guggolni, nyújtózkodni, ugrani. Még a lépcsőzés is nehezére esik neki.
- Az érintett terület és a környező területek zsibbadása. A bőr érzéketlenné, sápadttá válik, libabőrös és bizsergő érzés jelentkezik. A betegek panaszkodnak az érintett területen és a lábakon lévő hyperhidrosisra, vagy éppen ellenkezőleg, a bőr túlzott szárazságára.
- Lumbágó. A beteg lumbágóban szenved az ágyéki régióban, akut, éles fájdalommal, amely minden mozgással fokozódik. Ha nem kezelik, a csípő- és térdízületek pusztulásához vezet.
- A fájó láb észrevehető elvékonyodása, ami a tartás aszimmetriájához vezet.
- A kismedencei szervek megzavarása. Az urológiai és nőgyógyászati betegségek súlyosbodnak, a libidó megszűnik, hasmenés, vizelet-inkontinencia lehetséges.
Súlyos gerincsérv esetén fennáll a bénulás, rokkantság és akár halál veszélye is.
A patológia diagnózisa
Ha egy személynek súlyos deréktáji fájdalmai vannak, akkor időpontot kell kérnie egy neurológushoz. Vizsgálatot fog végezni orvosi vizsgálatokkal:
- Az alsó végtagok inak reflexeinek azonosítása.
- Lábemelés tesztelése.
- Hő- vagy hidegérzékenység, fájdalom és vibráció meghatározása a lábak, a combok, a fenék, a has és a hát teljes felületén.
Ezután az orvos az ágyéki gerinc MRI- vagy CT-vizsgálatára utalja a beteget. A tomográfiás technikák segítségével háromdimenziós képet kapunk az érintett területről. Segítségével meghatározható a sérv helye és mérete, a betegség stádiuma.
Ha fennáll a gerincvelő sérülésének veszélye, elektromiográfiát, neurográfiát és kontrasztos mielográfiát is előírnak. E vizsgálatok segítségével az orvos eldönti, hogy szükség van-e sürgős sebészeti beavatkozásra.
Porckorongsérv kezelése
A csigolyasérvet konzervatív és műtéti úton is kezelik. A technika megválasztása a betegség fejlődési stádiumától, az egyidejű betegségek jelenlététől és az ellenjavallatoktól függ.
Konzervatív terápia
A terápiás tanfolyam elsősorban a fájdalom enyhítésére és a beteg állapotának enyhítésére irányul.
Milyen gyógyszereket írhat fel az orvos:
- Fájdalmat és gyulladást enyhítő gyógyszerek. Exacerbáció esetén - injekció formájában. Amikor az akut fájdalom enyhül (általában három-négy nap elegendő), hasonló hatású orális gyógyszereket írnak fel.
- Novokain blokád kortikoszteroidok hozzáadásával. Egy hasonló módszer képes egyszerre két hétig megállítani a fájdalmat. Általában az elzáródási folyamatot a sérült lemez különböző részeibe történő injekciókkal hajtják végre.
- Központi hatású izomrelaxánsok. Csökkentik az izomaktivitást a fájdalomgörcsök enyhítésével.
- Vitamin-ásványi komplexek a B csoport elemeire helyezve a hangsúlyt. Enyhén ellazítják az izmokat, segítik a szövetek regenerálódását és az idegimpulzusok vezetését.
A fájdalom szindróma enyhítése után a gyógyszerek bevitele csökken. A betegség kezelése fizikoterápia és fizioterápia eredménye.
A fizioterápiás kezelési módszereket is a páciens állapotától függően választják ki. Ez lehetne:
- Kezelés hővel vagy áramütéssel.
- Elektroforézis gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel.
- Akupunktúra és akupresszúra.
- Hirudoterápia.
- Hidromasszázs.
A normál masszázs csak akkor megengedett, ha nincs fájdalom szindróma. Hatékonyabb fizioterápiás kezelés a manuális terápia posztizometrikus relaxációval.
Az orvosok nyomatékosan javasolják a dohányzó betegeknek, hogy hagyjanak fel a cigarettával.
A táplálkozás módosítása is fontos, különösen a túlsúlyos betegek esetében. A zsíros, sós ételeket, édességeket és az alkoholt ki kell zárni az étlapról. A kímélő diéta bőséges zöldségekkel és erjesztett tejtermékekkel segíti a szervezetet abban, hogy jobban bírja a kezelést, és megszabaduljon a hátat nehezítő kilóktól.
Műtéti beavatkozás
A konzervatív kezelés általában körülbelül két hónapig tart. Ha nem hozza meg a kívánt eredményt, döntés születik a terápiás taktika megváltoztatásáról vagy a műtét elvégzéséről. Ez utóbbit súlyos fájdalomra, a lábak érzékenységének elvesztésére, a kismedencei szervek diszfunkcióira írják fel. A helyzet összetettségétől függően a művelet a következő módokon történik:
- Endoszkópos módszer. Három mikrometszést végeznek az érintett területen. Egy kamera van behelyezve az egyikbe a monitorra történő sugárzás érdekében. A másik kettőn keresztül a sérv kiemelkedését miniatűr műszerekkel távolítják el.
- Perkután discectomia módszerével. A sérült sejtmagot a porckorongban lévő szúrással távolítják el, és mesterséges anyaggal helyettesítik.
- Lézeres rekonstrukcióval. Szúrások formájában, speciális tű segítségével, a szövet szétválasztása nélkül hajtják végre. A lézersugárzás felmelegíti a porckorongszerkezeteket és serkenti a sejtregenerációt, valamint enyhíti a fájdalmat.
Nehéz esetekben lehetséges a csigolyalemezek endoprotézise - a sérült szerv implantátummal történő helyettesítése.
Komplex sebészeti beavatkozások után rehabilitációra lesz szükség. A műtött személynek fűzőt kell viselnie, és körülbelül három hónapig nem tud ülő helyzetet felvenni. A további rehabilitációs időszak magában foglalja a terápiás gimnasztika és a fizioterápia gyakorlását.
Megelőző technikák
Mint minden más betegséget, a porckorongsérvet is könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Mit kell tennie a porckorongok egészségének megőrzéséhez:
- Számítsa ki pontosan a terheléseket, ha munkája kapcsolódik hozzájuk, vagy ha profi sportoló.
- Megfelelő testsúly (indexe nem haladhatja meg a 30-at).
- Válasszon egy jó matracot, hogy a megfelelő pozícióban aludjon (lehetőleg a hátán).
- Vegyen részt gyengéd testnevelésben, úszásban, fitneszben.
- A reggeli gyakorlatokba foglaljon gyakorlatokat a gerinc izmos fűzőjének megerősítésére.
- Hagyja fel a cigarettát.
- Jól enni.
Ha ezeknek a szabályoknak a betartása szokássá válik, akkor csak baleset következtében fennáll a gerincsérv kialakulásának veszélye.
A porckorongsérv súlyos következményekkel jár, és az előrehaladott esetek kezelése nagyon hosszú. A műtét és a szövődmények elkerülése érdekében, ha fájdalmas érzései vannak a hátban, neurológushoz kell fordulnia.
Osteochondrosis
Maga az osteochondrosis kifejezés két szóból származik: osteo - csont és chondrue - porc. Egyszerűen fogalmazva, ez a porc csontosodása. Bár ez az értelmezés alapvetően téves. Néhányan téveszméikben még tovább mennek, és biztosak abban, hogy az osteochondrosis a sók ízületekben való lerakódását jelenti. Sőt, az asztali sót állítólag nagy mennyiségben fogyasztják.
Patogenezis
A valóságban minden kicsit másképp történik. És keményebben. És a konyhasó, ha bármilyen szerepet játszik az osteochondrosis kialakulásában, nagyon közvetett. Az osteochondrosis az ízületi porc disztrófiáján és degenerációján alapul. Ez nem önálló betegség, hanem kóros folyamat, amely szinte mindenhol megfigyelhető, ahol kötőporcszövet van.
Ennek ellenére az osteochondrosis túlnyomórészt a gerincet érinti. Miert van az? A helyzet az, hogy a csigolyák között egyfajta távtartók vannak - csigolyaközi (intervertebrális) lemezek. Ezeknek a porckorongoknak az a fiziológiai szerepe, hogy kipárnázzák és megvédjék a csigolyatesteket a mechanikai igénybevétel miatti idő előtti elhasználódástól. A korong egy belső folyékony nucleus pulposusból áll, amelyet annulus fibrosus vesz körül, valamint egy felső és alsó véglemez.
A lemez óriási mechanikai igénybevételnek van kitéve, ami sejtszintű szerkezeteinek maradandó károsodásához vezet. Emberben ezek a folyamatok túlságosan hangsúlyosak – ez a fizetésünk az egyenes járásért. Ahhoz, hogy a lemez ne legyen teljesen "törölve", folyamatosan újra kell generálni, vagyis vissza kell állítani. A károsodás-regenerációs folyamatok egyensúlya határozza meg az intervertebralis porckorong normál szerkezetét. Egy másik érdekes részlet, hogy a csigolyaközi lemezek vér- és tápanyagellátása nem a gyermekkorban túlnőtt ereken keresztül történik, hanem diffúz módon, a csigolyatestek csontszövetéből. Ismét a fizetés a képességért, hogy két lábon tudjon járni, nem négyen.
Emiatt a csigolyaközi porckorongok anatómiai és élettani szempontból könnyen sérülnek. Bármilyen negatív folyamat a szervezetben a károsodás-regeneráció egyensúlyának felbomlásához, a porckorongok disztrófiájához és degenerációjához vezet. A szerkezetileg hibás tárcsa már nem bírja a megfelelő mechanikai igénybevételt. A fedő csigolyák túlzott nyomására a porckorongok különböző irányokba mozdulnak el, általában oldalra és hátrafelé. Ezt a folyamatot porckorongsérvnek nevezik.
A csigolyák csontszövete, amely elvesztette porcbélését, szintén mechanikai kopáson megy keresztül. A csigolyatestek elülső szélének állandó traumája miatt kóros csontnövekedés képződik - osteophyták. Spondylosis alakul ki. A porckorong degenerációja, elmozdulása miatt a csigolyaközi terek csökkennek, a gerinccsatorna beszűkül, a gerincvelői idegek gyökerei sérülnek az ún. lyukak.
Okoz
Az osteochondrosis okai vagy etiológiai tényezői változatosak. Mindkettő lehet helyi, pl. maga a gerinc patológiája és általános szervezeti szintű rendellenességek okozzák. Minden olyan patológia, amely a gerincoszlop szerkezetének megsértéséhez vagy anyagcserezavarokhoz vezet, az osteochondrosis okának tekinthető. Ebben a tekintetben vannak:
- A gerinc konfigurációjának megváltozása (gerincferdülés, patológiás lordosis vagy kyphosis)
- A mozgásszervi rendszer egyéb hibái - lapos láb, keskeny vállöv, kismedencei anomáliák
- Gerinc sérülés
- Gyenge immunitás
- Anyagcserezavarok - csontritkulás, elhízás, diabetes mellitus, pajzsmirigy betegség
- Szív- és érrendszeri betegségek - érelmeszesedés, magas vérnyomás
- Emésztési zavarok, amelyek a tápanyagok elégtelen felszívódásához vezetnek a gyomor-bél traktusból
- Átöröklés.
Meg kell jegyezni, hogy a fenti kóros állapotok nem feltétlenül vezetnek osteochondrosishoz. Ehhez bizonyos hajlamosító tényezőknek – hipotermia, alultápláltság, mozgásszegény életmód, vagy éppen ellenkezőleg, túlzott fizikai terhelés – állandó expozícióra van szükség.
Tünetek
Maga az osteochondrosis tünetmentes folyamat. Ugyanakkor az intervertebralis lemez degenerációjának jelei változatosak. Hogy hogy? Az a tény, hogy az osteochondrosis klinikai megnyilvánulásai a szövődményeken alapulnak - porckorongsérv, spondylosis, isiász, a gerinccsatorna szűkülete.
Ezenkívül a klinika nagyon változó attól függően, hogy a nyaki, mellkasi vagy lumbosacralis gerincben a folyamat domináns lokalizációja van. Leggyakrabban az utolsó szakasz érintett, mivel a hát alsó része veszi fel a maximális fizikai aktivitást. A lumbosacralis régió osteochondrosisának jelei:
- Fájdalom (lumbodynia, lumbágó, isiász)
- Mozgáskorlátozás a hát alsó részén és az alsó végtagokban (szakaszos csuklás)
- Itt a paresztézia típusának érzékenységi rendellenességei - zsibbadás, égés, kúszás
- Az ágyéki izmok kóros feszültsége
- Kezelés hiányában a kismedencei szervek működésének zavarai.
A nyaki osteochondrosis valamivel ritkábban figyelhető meg, mint a lumbosacralis. Ez a patológia azonban meglehetősen gyakori. A fájdalom (cervicalgia), csökkent érzékenység és felső végtagmozgások jellegzetes tünetei mellett az agy vérellátásának károsodása miatt kialakuló nyaki osteochondrosisnak is megvannak a maga sajátosságai. Ezek a jellemzők nyilvánulnak meg:
- Álmatlanság
- Fejfájás, szédülés
- Időszakos hányinger
- Általános gyengeség, gyors fáradékonyság
- A vérnyomás ingadozása
- Időnként fogfájás
- Viselkedési reakciók könnyezés, ingerlékenység formájában.
Az osteochondrosisos mellkasi régiót viszonylag ritkán érintik. A betegek ebben az esetben olyan személyek, akik foglalkozásuk miatt fix, kényelmetlen helyzetben ülnek – diákok, iskolások, programozók, irodai dolgozók. Az osteochondrosis tünetei ebben az esetben a következők:
- Fájdalom és paresztézia a mellkasban
- Légszomj
- Szívverés érzése
- Mozgáskorlátozás a mellkasi gerincben.
Diagnosztika
Mindebből világos, hogy az osteochondrosis egy kaméleon betegség. A tünetek hasonlósága miatt könnyen összetéveszthető agyi érkatasztrófával, magas vérnyomással, szívinfarktussal, angina pectoris-szal, neurotikus rendellenességekkel. Éppen ezért a helyes diagnózis felállításához átfogó komplex diagnózisra van szükség az osteochondrosis tüneteinek és kezelésének helyes meghatározása érdekében.
Ennek a diagnózisnak a hagyományos kérdezősködésen és a betegek panaszainak tisztázásán túl orvosi vizsgálatot és speciális kutatási módszereket kell tartalmaznia. Ezek a módszerek közé tartozik a gerinc röntgenfelvétele, a belső szervek ultrahangja. A közelmúltban a számítógépes és a mágneses rezonancia képalkotást sikeresen alkalmazzák az osteochondrosis diagnosztizálására.
Kezelés
Az osteochondrosis terápiás taktikája a következőket foglalja magában:
- Gyógyszerek
- Masszázs
- Fizioterápiás eljárások
- Fizioterápia (tornaterápia)
- Manuális terápia
- Akupunktúra.
Az osteochondrosis gyógyszeres kezelése elsősorban a fájdalom enyhítésére és az ideggyökerek gyulladásos folyamatainak megszüntetésére irányul. Erre a célra NSAID gyógyszereket használnak. Különböző kombinációkban ezeket a gyógyszereket széles körben használják kenőcsök, injekciók, tabletták formájában az osteochondrosis kezelésére. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a gyógyszerek negatív hatással vannak a májra, a gyomorra és a belekre. Ezzel súlyosbíthatják az osteochondrosisban kialakuló anyagcserezavarokat. Helyi érzéstelenítőkkel jól enyhítik a blokád fájdalmát. Igaz, ezeknek az alapoknak a hatása rövid életű, és semmilyen módon nem befolyásolja az osteochondrosis egészét.
Az anyagcsere folyamatok helyi és testszinten javíthatók olyan gyógyszerek segítségével, mint a kondroprotektorok, immunstimulánsok, ásványi anyagokkal ellátott vitaminok. A kondroprotektorokat tablettákban, kenőcsökben és ampullákban használják. Erősítő szerek közül a C-vitamin, B csoport, ásványi anyagokkal kombinálva. Ebben a tekintetben a kalciumkészítmények a legelőnyösebbek. Valójában, néhány téves kijelentéssel ellentétben, az osteochondrosis alapja nem a kalcium feleslege, hanem csupán hiánya.
Az exacerbáció sikeres enyhítése után fizioterápia, masszázs és tornaterápia kerül bemutatásra. Fizikai eljárásként kalciummal végzett elektroforézist, hidrokortizonos fonoforézist, amplipulzust, paraffinterápiát alkalmaznak. Mindezek az intézkedések az ideggyökerek, szalagok és izmok fájdalmának és gyulladásának megszüntetésére irányulnak. Az osteochondrosis masszázsát az általánosan elfogadott módszer szerint végezzük. A masszázszónát az osteochondrosis lokalizációjától függően választják ki. A mozgási tartomány bővítése mozgásterápia segítségével valósul meg. Kezdetben, az exacerbációs szakaszban gyakorlatilag nincs dinamikus terhelés. A beteg folyamatosan optimális testtartásban van. Ebben az időben kívánatos rögzítőeszközöket viselni - ágyéki fűzőt, Shants nyakörvét. Ahogy az exacerbáció megszűnik, nő a mozgások mennyisége és időtartama az edzésterápia során.
A közelmúltban az osteochondrosis kezelésében nem hagyományos kezelési módszereket alkalmaztak - akupunktúra, manuális terápia, osteopathia. Az akupunktúra speciális biológiailag aktív pontokra gyakorolt hatást, amelyek a gerinc mentén, a fülkagylókon, a kezeken és a lábakon helyezkednek el. Manuális terápiával a csigolyák és a csigolyaközi porckorongok normál helyzete a szakember kezeinek kézi beavatkozásával helyreáll. Az oszteopátia során pedig meghatározott technikákkal biztosítják a mozgásszervi rendszer szerkezeti integritását. Az osteochondrosis kezelésére szolgáló konzervatív intézkedések hatásának hiányában tartós fájdalom, szövődmények, műtét szükséges. A kórosan elmozdult lemezt eltávolítják. Jelenleg ebből a célból mikrodiscectomiát végeznek - az elmozdult lemez endoszkópos eltávolítását.